Már az EP-választás ajánlásgyűjtése is alaposan megdolgoztatta a pártokat, nem is sikerült mindenkinek 20 ezer aláírást összeszednie a határidőre. Az igazi szervezeti erőpróba azonban a vármegyei listaállítás volt. Kedd délutánra eldőlt, hogy melyik párt hány vármegyében tudta összeszedni az induláshoz szükséges ajánlásokat.
A vármegyei közgyűlések tagjairól listás választási rendszerben döntenek a falvak és a kisebb városok választói. Budapest és a 25 megyei jogú város lakói, mintegy másfél millió választó kimarad ebből a választásból, ők nem kapnak ilyen szavazólapot. Nem véletlen, hogy a Fidesz 2010 óta tarol a megyei választásokon, legutóbb is nagy többséget szereztek minden megyei közgyűlésben.
A vármegyei közgyűléseknek politikailag nincs komoly szerepük, a választások azonban képet adnak arról, hogy mekkora bázisuk és erejük van a pártoknak a kisebb településeken.
Ahhoz, hogy egy párt vagy civil szervezet listát tudjon állítani egy vármegyében, a választásra jogosultak 0,5 százalékának ajánlását kellett összegyűjtenie. Ez azt jelenti, hogy a lakosságszám arányában komoly különbségek vannak országban. A legtöbb aláírást Pest vármegyében kellett összeszedni a listaállításhoz (5035 ajánlás), míg a legkevesebbre Nógrád vármegyében (629 ajánlás) volt szükség, de Vas vármegyében is elég volt csak 719 aláírás.
A 2019-es önkormányzati választáson még jó pár megyében közös listát állítottak az ellenzéki pártok. Most nem volt összefogás a vármegyei listákon, mindenki önállóan futott neki a kampánynak.
Ha egy párt mind a 19 vármegyében listát akart állítani, akkor összességében legalább 24 771 érvényes ajánlásra volt szüksége az országban. Ez majdnem 5 ezerrel több, mint ahány aláírást az EP-választásra kellett összeszedni. Az EP-választáson ráadásul nem volt területi megkötés sem, nem vármegyénként kellett meghatározott számú ajánlást összeszedni, és az ország egész területén, Budapesten és a megyei jogú városokban is lehetett gyűjteni.
Három párt tudott mind a 19 vármegyében listát állítani: a Fidesz–KDNP, a DK és a Mi Hazánk Mozgalom. Ez azt jelzi, hogy ennek a három pártnak van minden vármegyében annyi aktivistája, helyi szervezete és infrastruktúrája, hogy 18 nap alatt akár több ezer ajánlást össze tudjon szedni a falvakban és kisebb városokban. Mindemellett minden vármegyében össze tudnak állítani egy listát több jelölttel. A Fidesz–KDNP 680, a Mi Hazánk Mozgalom 272, a DK 205 vármegyei képviselőjelöltet indít az országban.
A Momentumnak is majdnem minden vármegyében sikerült összeszedni az ajánlásokat, csak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében nem jártak sikerrel. Somogyban pedig képviselőjelöltjeik a közös, Somogyi Függetlenek Szövetsége listáján szerepelnek.
Az MSZP a következő a pártok sorrendjében 14 vármegyei listával. Öt éve még minden megyében volt listájuk a szocialistáknak, most Fejér és Győr-Moson Sopron vármegyében nem lesznek rajta a szavazólapon.
Frissítés 17:00-kor: Cikkünk megjelenése után jelezte az MSZP, hogy 3 vármegyében, Zalában, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg és Somogy vármegyében egyesületi színekben indulnak a jelöltjeik.
Az igazán látványos visszaesés azonban a Jobbiknál látszik, amelynek korábban vidéken volt a fő bázisa.
A 2019-es választáson 18 megyében állítottak listát. Négy helyen közös ellenzéki listán indultak, a Fejér megyei listaállítást pedig 47 aláírás miatt bukták el. A legtöbb helyen 10 százalék feletti eredményt értek el, 52 jelöltjük jutott a megyei közgyűlésekbe.
Idén csak 4 vármegyében lehet a Jobbikra szavazni: Győr-Moson-Sopron, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Veszprém vármegyékben tudtak elegendő számú ajánlást összeszedni a kedd délutáni határidőig. Van ennél durvább adat is: a legutóbbi választáson 353 megyei listás jelöltjük volt, idén csak 29.
Az elmúlt öt évben nagy mértékben leépült a Jobbik vidéki hálózata és infrastruktúrája, több alapszervezet követte a pártból 2022-ben viharos körülmények között távozó Jakab Pétert. A teljes képhez ugyanakkor az is hozzátartozik, hogy a Jobbik ma jóval kisebb állami támogatásból gazdálkodik, mint öt éve.
Jakab Péter azt hirdeti, hogy ő a vidéki embereknek politizál, a 2022-es választás után pár hónappal elindult mozgalma, a Nép Pártján azonban csak Hajdú-Bihar és Nógrád vármegyében tudott listát állítani. Hajdú-Biharban a Jobbik 2019-ben 3 mandátumot szerzett a 11,4 százalékos eredménnyel, a Nógrád megyei közgyűlésbe 1 jelöltjük került be, ott a szavazatok 10,19 százalékát kapták. Idén egyik helyen sem indul a Jobbik, így kiderül, hogy Jakab el tudja-e vinni volt pártja szavazóit.
Egy másik exjobbikos, Vona Gábor a legutóbbi önkormányzati választás óta szintén új pártot alapított, a Második Reformkort. A kerületi és települési önkormányzatokban nem indítanak jelöltet, de Heves vármegyében lesz listájuk. Heves volt korábban a Jobbik és Vona egyik fellegvára.
Az LMP és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 2019-ben nem állított megyei listát, előbbi most 7 helyen is versenybe tud szállni. A Kutyapárt csak egyetlen vármegyében indul, Fejérben lesz listájuk. Az MKKP az országos mérésekben az elmúlt hónapokban rendre 5 százalék felett szerepel, és az EP-választáson is nagy eséllyel nyerhetnek mandátumot. Hogy az önkormányzati választáson csak egyetlen vármegyében állnak rajthoz, azt jelzi, a vidéki építkezésben még bőven van feladatuk. A Kutyapárt fő szavazóbázisa Budapesten és a nagyobb megyei jogú városokban van, amelyek a vármegyei választásból kimaradnak. Valószínűleg ez lehet a magyarázata, hogy más vármegyében nem is próbálkoztak.
Márki-Zay Péter pártja, a Mindenki Magyarországa Néppárt egyedül Békésben állított listát. Egyetlen vármegyében sem indul el a Párbeszéd-Zöldek. Igaz, Karácsony Gergelyék logója a legutóbbi választáson is egyedül az ellenzék közös, Komárom-Esztergom megyei listáján szerepelt.
Magyar Péter korábban azt ígérte, hogy mind a 19 vármegyében elindul a Tisza Párt. Kedd délután azonban bejelentette, hogy bár mindenhol sikerült összegyűjteniük az ajánlásokat, „a Tisza Párt tiszta jövője és a magyarok bizalmának megérzése érdekében” nem adnak le megyei listákat. A döntést azzal indokolta, hogy több jelzést is kaptak arról, hogy kiválasztott jelöltjeik között „álcivil kormánypárti és ellenzéki pártokhoz köthető trójai falovak” vannak, akiket „szándékosan azért küldtek, hogy ártsanak a Tisza Párt hitelességének”.
Hogy ez valóban így van-e, vagy több helyen egyszerűen csak nem jött össze elegendő aláírás, azt nem fogjuk tudni ellenőrizni. A visszalépés mindenesetre kihagyott ziccernek tűnik Magyar Pétertől, miután hetek óta azzal kampányol, hogy a Tisza Párt nem belpesti médiahekk, és le fogja váltani Orbán Viktort. Márpedig a Fidesz legyőzéséhez elengedhetetlennek tűnik a kisebb településen élők megszólítása. Magyar tett is erre kísérletet: országjáró turnéján olyan településekre is elment, ahol Kéri László szerint emberemlékezet óta nem láttak politikusokat. Az önkormányzati választáson azonban most nem fog kiderülni, hogy mindez átváltható-e szavazatokra.
A vármegyei listákról a szavazatok arányában osztjáki ki a mandátumokat az országgyűlési választásokon is ismert d’Hondt-mátrix segítségével. A bejutási küszöb egy jelölőszervezet esetén 5 százalék, két jelölőszervezet közös listája esetén 10 százalék, kettőnél több jelölőszervezet közös listája esetén pedig 15 százalék.
A megyei közgyűlésekbe nem kerülnek be képviselők a 25 megyei jogú városból, mivel ezeknek a városoknak a közigazgatási határán belül a megyei önkormányzati hatásköröket az adott város települési önkormányzata saját maga látja el. Ennek következménye a Political Capital választási kisokosa szerint, hogy mintegy 1,5 millió választópolgárnak nincs lehetősége arra, hogy pártszimpátiáját megyei listán közvetlenül kifejezze.