2022. december 3. – 10:43
Egy sima hétvégi sétának indult, még be se nagyon terveztem számolni róla, de amikor felértünk a Csobánka és Pilisvörösvár között emelkedő Ziribár tetejére, rögtön tudtam, hogy ezt a helyet meg kell mutatni. Jöjjön tehát a két barlanggal, és a nem kevésbé kies Garancs-heggyel dúsított Ziribár-kör.
A kiindulási pont tömegközlekedéssel Csobánka központja, vagy egy megállóval odébb, a Tavasz lépcső buszállomás, kocsival pedig a Csobánkai-nyereg. A nyeregből az Országos Kéktúra jelén indulunk el, egy elég kátyús földúton északnyugat felé. Hamarosan megszabadulunk tőle, mert ráfordulunk a balról érkező, KΩ jellel megjelölt túraútra, ami egyenesen a Macska-barlanghoz vezet.
Mielőtt azonban a barlanghoz érnénk, elmondom, hogy a 410 méter magas Ziribárral már régóta szemezünk. Több fontos turistaút is elhalad a közelében, de egyikről sem tűnik úgy, hogy ezt a hegytetőt érdemes lenne meglátogatni. Nem is visz fel rá jelölt túraútvonal, de mint a Duna-Ipoly Nemzeti Parknál megérdeklődtem (ennek területéhez tartozik a hegy), nyugodtan fel lehet rá sétálni a gerincén fel- és leszaladó jelöletlen ösvényen, nem ütközik természetvédelmi szabályokba.
A hegy körül terjengő mendemondák is vonzottak, miszerint a nevet se nem a tótok, se nem a svábok, se nem a magyarok adták, hanem állítólag évezredeken át fennmaradt a sumér eredetű név. Ziribár, ha hinni lehet a közeli Pilisszántó helytörténészének azt jelenti: születő teremtő fény, napvárta helye. (Jelenthet még eszerint életet, újjászületést és hegyszorost.)
Ezt többek között azzal látja bizonyíthatónak, hogy idézem: ha valaki „a Téli napfordulón, december 21-én hajnalban feljön a Pilisre, a Boldogasszony kápolnához, és két szemével végignézi, ahogy a Nap felkel a Ziribár fölött, és a völgy anyaölében újjászületik a Fény!” Sőt, ugyanezen a napon a Ziribár-hegyről nézve a felkelő nap két hegycsúcs (valószínűleg a Kevélyek két púpja) között emelkedik fel a látóhatár mögül. Nos, december 21 hamarosan itt van, ha lesz időm, le is ellenőrzöm a jelenséget. Addig is meg kell elégedni a Ziribár kilátásával, ami, mint írtam, világbajnok.
De menjünk tovább a Macska-barlang felé, ami az egyszeri túrázók által egyik legjobban bejárható barlang Magyarországon. Még gyerekekkel is kiváló szórakozás, aránylag mélyen be lehet hatolni, ha van nálunk fejlámpa, és barlangi vezető nélkül át lehet élni az igazi barlangi érzést vagy a süket csöndet vaksötétben. Nevét onnan kaphatta, hogy vadmacska tanyázott benne régen.
A bejárattól kőomladékkal borított lejtős folyosó indul, ami egy lépcsős letöréssel egy tágas terembe torkollik. Kisebb cseppkőképződmények is láthatók a plafonon. Hóolvadáskor, eső idején jelentős mennyiségű víz folyik be az üregbe. Azért óvatosan mozogjunk benne, mert a barlangban (védett) denevérekkel találkozhatunk. Ne zavarjuk, ébresszük fel őket, mert az pusztulást jelenthet számukra.
A barlang környékén mészkedvelő tölgyesek zizegnek, jelenleg levél nélkül. Alattuk általában színes orchideafélék virítanak. Decemberben azonban szín semmi, legközelebb a téltemető fog vadul sárgállani, majd kora tavasszal. A Macska-barlangtól 50 méterre másik mély üreg: a Dinó-rejtek, újabb nevén a Kiss Péter-barlang – a fiatal barlangász-hegymászó után, aki 2013-ban Erőss Zsolttal az életét vesztette a Himalájában, Kancsendzönga megmászása közben. Sajnos a barlang egy vasajtóval le van zárva, jelenleg ugyanis kutatják.
Ezen a ponton el lehet gondolkozni, merre folytatjuk tovább. Törünk észak felé az eredeti irányba, fel a Macska-völgyön, majd éles kanyarral ráfordulunk a Ziribár északi gerincére, vagy átkötünk a 100 méterre fekvő déli gerinc aljához, és azon kaptatunk fel a csúcsra. Az a helyzet, hogy az északi útirány teljesebb élmény, de ilyenkor, ősszel az odavezető út egy részét sárdágvánnyá túrják az áthaladó dzsippek-munkagépek, ezért aki félti a cipőkeféjét, másszon fel inkább a déli oldal felől.
A csúcs, bár ez távolról nem látszik, egy keskenyebb, kopár, füves plató. Nagyon jó a kilátás róla kelet, azaz Csobánka és az Oszoly sziklái felé. A csúcs alatt nem sokkal egy aknabarlang, a Ziribár-barlang szája ásít. Nagyon ne hajlongjunk fölötte, mert belepottyanni olyan lehet, mint egy mély kútba. A barlang melletti sziklapadon még jobb a panoráma, mint fent: északi, keleti és nyugati irányban akadálytalanul ellátunk.
Innen is megszemlélhető az Oszoly sziklafala, mellette egy teljesen originális szögből a Kis-Kevély és a Nagy-kevély kettős púpja (emlékszünk, a kettő között kel fel a nap a téli napfordulón), aztán a Hármashatár-hegy, az előtte fekvő Házi-réti-víztározó víztükrével. Nagyon békés, lenyugtató, már-már meditációra hangoló látvány.
Jól látjuk a kilátópontról a Garancs 288 méteres magaslatát is, ahová átsétálunk a sekély völgyön át. Hogy egy kis földrajz is legyen a leírásban: a Garancs, a Ziribár és a Hosszú-hegy három röge alkotja az úgynevezett Hosszú-hegy-csoportot, ami, ha a Pilis-hegység egy gigantikus rovar lenne, akkor nagyjából a tornak felelne meg a fej (Kevélyek) és a potroh (Pilis-tető) között. És egy minimális etimológia: a Garancs jelentését van, aki a gerendavágáshoz köti, de az is felvetődött, hogy a szó a göröncs, göröngy főnévvel van kapcsolatban – bár ez utóbbit a hegy büszkén tagadná.
Ahhoz, hogy átsétáljunk, előbb le kell ereszkedni a Ziribár déli gerincén, áthatolni a völgy mezőin, és fellépdelni az aránylag lankás hegyoldalon. A látvány a csúcsról ismét kellemes meglepetés: észak felé konkrétan festői a látkép. Úgy tűnik ezt régen is tudhatták, mert valószínűleg egy kilátó lábainak csonkja meredezik a földből, de nem találtam semmi nyomot arra vonatkozóan, hogy itt mi állhatott.
A Garancs csúcsán is hosszasan el lehet időzni, addig legalábbis biztosan, amíg egy arra berregő terepmotoros ki nem zökkent a lelki békéből. Innen egy gyenge ereszkedő vissza a völgybe, majd némi kaptatás után fent is vagyunk újra a Csobánkai-nyeregben, ahol az autónkat hagytuk. A buszért még be kell sétálni egy negyedórányit Csobánkára.
Ez a 8 és fél kilométeres, kényelmesen 3 óra alatt megjárható túra egy igazi kellemes hétvégi menet, közel a fővároshoz, remek kilátópontokkal és príma barlangi kalanddal. Nagyjából mindenkinek ajánlható 5 éves kortól 75 éves korig.
A túraútvonal nagyítható térképe:
A csúcsokon nincs kuka! A Duna-Ipoly Nemzeti Park kéri, hogy amit felviszel (üdítős palack, szalvéta), azt hozd is le, legalább a legközelebbi köztéri szemetesig.
További pilisi túrák a Szépkilátáson: